ha sírok
csak gyenge harmat
vele takar rétet a felkelő hajnal
ha zokogok
nyári zápor
magányos partokat nyaldosó kámfor
ha nevetek
parti fecske
fiókáinak ízes falatot keresve
ha szárnyalok
az vándorsólyom
mit eltalált útban egy picinyke ólomaz vándorsólyom
s ha meghalok
az semmi kétség
benned fészkelődő parányi szépség
2010.07.01.-átirat: 2011.11.04.
Zsefy Zsanett
2 megjegyzés:
Szép! Gratulálok!
Köszönöm. :)
Megjegyzés küldése