2012. szept. 4.

Esélyek















http://youtu.be/suAeAjDd5Fo

Egy kalap alatt élet és halál...
nem érdekel holnap rám melyik talál.
Ha bármelyikért könyékig nyúlok,
ugyanabban a mocsárban túrok.
Az egyikben most éppen vétkezek,
nem becsülve a fényt, a kék hegyet,
a másikban majd vétkemben égek,
tüzemmel táplálom mindenséged,


s míg testemet izzó magma
szétpöfögi hegyoldalra,
lávafolyamban az élet
mikrobákban talál fészket.
A föld mélye újradobban,
elönti a tenger s roppant
hosszan nyílik kéreg rajta,
- eltemetve ember, falka -.
De millárdnyi évek útján
megszelídül minden hullám,
ha a Nap még bírja szusszal,
új életben oldva bút, bajt.



2012.09.04.
ZsZs

Nincsenek megjegyzések: