2012. szept. 4.
Esélyek
http://youtu.be/suAeAjDd5Fo
Egy kalap alatt élet és halál...
nem érdekel holnap rám melyik talál.
Ha bármelyikért könyékig nyúlok,
ugyanabban a mocsárban túrok.
Az egyikben most éppen vétkezek,
nem becsülve a fényt, a kék hegyet,
a másikban majd vétkemben égek,
tüzemmel táplálom mindenséged,
s míg testemet izzó magma
szétpöfögi hegyoldalra,
lávafolyamban az élet
mikrobákban talál fészket.
A föld mélye újradobban,
elönti a tenger s roppant
hosszan nyílik kéreg rajta,
- eltemetve ember, falka -.
De millárdnyi évek útján
megszelídül minden hullám,
ha a Nap még bírja szusszal,
új életben oldva bút, bajt.
2012.09.04.
ZsZs
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése