2012. jún. 16.

Csillagok közt védtelen


 
 
Szilánkosra hasadt az ég
valamelyik éjszaka,
a Tejúton követve fényt,
nem találtam már haza.

Gondolatban 'hogy lebegtem,
fel se tűnt, mily szabadon,
üres térben, mínuszokban
fagyott testem elhagyott.

Azóta is fent keringek
én s a milljó csillagok.
Mondhat bárki, bármi szépet,
ott is magányos vagyok.


2010.08.29.-2011.01.01.
Zsefy Zsanett

Korábbi címe:  testetlenül

2 megjegyzés:

Jega írta...

Egyedül megyünk, egyedül maradunk.

Bakkné Szentesi Csilla - Zsefy Zsanett - írta...

..pedig nem magányra születünk..Köszönöm, hogy itt jártál kedves Jega!