abszurd félelem
Nagy, fekete madár az éjjel.
Szárnyat bont vesztő széllel.
Csillag bandukol hajnal felé.
Szőnyeget nem terít senki elé.
Vadcsapáson kullog a félsz.
Szusszanni se mer, annyira kész.
Lombtakarásba bukik a Hold.
Árnyak közé vegyül, mint folt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése